Nyílt levél dr. Bácskai Jánoshoz!
Máj zsír frajd, máj Polgi!
Örömmel konstatáljuk, hogy öles léptekkel épülnek be a ferencvárosi foghíjtelkek, de…
Ez a kötőszó néhányunknál minimum homlokráncolást idéz elő, és azt sem akarjuk, hogy Te infarktus közeli állapotba kerülj, inkább leírjuk neked, hogy mi a gondunk.
Az utolsó két építési törvény az 1960-as és az 1990-es években készült. (Mint tudjuk, ez már hölgyekben sem jelenti azt, hogy frissek, üdék, ropogósak és kívánatosak.)
No, akkor lássuk magát a törvényt, a résztvevőit és a hiányosságait:
- Az állam (a törvények és hatóságok révén);
- Beruházók (kivitelező, alvállalkozók és projektcégek);
- Biztosítók;
- Szomszédok (károsultak).
És akkor menjünk végig a résztvevőkön:
- A hatóság, jelen esetben az építési hatóság adja ki az építési engedélyt. Vegyünk egy gyakori technológiát, a résfalazást. A szomszéd házak közös képviselői ugyan megkapják az értesítést a szomszéd telekre kiadott építési engedélyről, benne a technológia megjelölésével, de halványlila gőzük sincs arról, hogy ez horgonyzással jár….
Ezért még közgyűlést sem hívnak össze, hiszen mindenki megbízik a hatóságokban. Márpedig ez azt jelenti, hogy a szomszéd társasházak alá 15-17 méteres fém rudakat ütnek be. Magyarul: engedély nélkül használják a szomszéd házak területét.
- A beruházó felvesz egy kivitelezőt és áthárítja rá a biztosítást, amelyet senki nem ellenőriz. Végül alakítanak egy projektcéget a lakások eladására, majd az értékesítés után ezek jogutód nélkül megszűnnek.
- A biztosítók kétféle biztosítást kínálnak fel a beruházóknak: az egyik az úgynevezett kötelező építésszerelési biztosítás (szerkezeti károkra) amelyet minden beruházó megköt, hiszen kötelező, de meglétét, összegét (komolyságát) intervallumát az építési hatóság sem ellenőrizheti.
A másik biztosítás az esztétikai károkra vonatkozik. Ide tartoznak a hajszálrepedések (ez a sok) a talajfeszültség növekedése, a fényvisszaverődés megszűnése, a benapozás és átszellőzés csökkenése. Miután ez a biztosításfajta nagyon drága, a beruházók ezzel a biztosítással nem szoktak élni. A biztosítók felvilágosítást – üzleti titokra való hivatkozással –nem adnak, (valójában csak a bíróság előtt kell gyónniuk…), és ezért megtépázott hírnevük tovább csökken.
- Míg az előzőekben felsorolt csoportoknak vannak jogaik és természetesen kötelességeik, addig a károsultaknak egyfajta joguk van: kötelességszerűen tűrni, illetve, minden érdekcsoport a régóta használt szitokmondattal látja el őket: „menj a bíróságra”. (Pedig ilyet ma már a táltosok sem mernek mondani.) Ugye, mindannyian tudjuk, hogy ezek az emberek időnként eljárnak szavazni.
Mit is szeretnénk tőled, Polgármester Úr?
Nagyon jól tudjuk, hogy ha csak a mi kerületünk hoz szigorúbb rendeleteket, akkor elveszítjük a beruházókat. Tehát a rendeletalkotást általánossá kellene tenni.
Ha elolvastad figyelemfelkeltő írásunkat, elvárjuk tőled, hogy közismerten bátorságot adó indulókat dudorászva csattogj be a Fővárosi Közgyűlésbe, és ott színre, szagra, halmazállapotra való tekintet nélkül vedd rá a többi képviselőtársadat, hogy a főváros ez ügyben forduljon a jogalkotókhoz és törvényhozókhoz. (Egyszerűbben: a Parlamenthez)
Hisszük, hogy nem lesz nehéz dolgod, hiszen ezekkel a gondokkal minden városrész vezetői már találkoztak és találkoznak.
Csókolom a dolgos kezed:
Deutsch László
FLE
Várjuk az érintettek hozzászólásait. Még az is lehet, hogy válaszolunk is!
ui.: Azoktól a beruházóktól, akik betartják az építési törvényt és megfelelően gondoskodnak a kárenyhítésről előre és utólag is elnézést kérünk.
