Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület
Alapszabálya
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület (a továbbiakban: az Egyesület) módosított alapszabályát (a továbbiakban: az Alapszabály):
AZ EGYESÜLET NEVE
Az Egyesület neve: Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület
Az Egyesület rövidített neve: FLE
AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE
H-1092 – Budapest, Ráday u. 22. II. em. 5.
III. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
Az Egyesület célja a Ferencvárosban élő polgárok részére kulturális programok szervezése, a lokálpatriotizmus szellemiségének terjesztése, népszerűsítése, ennek keretében időszaki lap vagy más kiadványok kiadása, rendezvények, előadások és konferenciák szervezése, illetve véleményének egyéb módon történő kifejtése a IX. kerületet érintő kérdésekben.
Ennek érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- kulturális tevékenység,
- műemlékvédelem,
- környezetvédelem,
- egészséges életmódra nevelés,
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
- emberi és állampolgári jogok védelme,
- euroatlanti integráció elősegítése,
- nemzetközi, határon túli kapcsolatok erősítése
A tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásokat – ingyen vagy térítési díj ellenében – bárki igénybe veheti.
TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
- Az Egyesület tagja lehet bárki, amennyiben ez irányú írásbeli kérelmével az Egyesület Elnökéhez fordul, és az Elnökség a felvétel mellett dönt. Ennek megfelelően a tagfelvételi kérelemnek az Elnökség általi jóváhagyása elengedhetetlen feltétele a tagsági viszony keletkezésének.
- Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a jelentkező adatai mellett az Egyesület céljaival való egyetértésről szóló nyilatkozatot.
- A tagsági viszony megszűnik:
- a kilépés írásbeli bejelentésével, a bejelentés kézhezvételének napján
- a tag halálával
- a tag kizárásával
- A tag kizárási eljárásának megindításáról az Elnök határozatban dönt, a tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére. A kizárási eljárást az Elnökség az Elnök kizárási eljárást megindító határozatától számított 30 napon belül folytatja le és annak végén határozattal dönt. Az érintett tagot írásban, igazolható módon értesíteni kell a kizárási eljárás megindításáról és lehetőséget kell adni a számára, hogy az álláspontját személyesen kifejtse az Elnökség előtt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A kizáró határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintett taggal írásban, igazolható módon közölni kell.
- A tag kizárásának feltételei:
- az alapszabályban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, az Egyesület alapszabályával vagy az egyesület szellemiségével, céljaival, szándékával ellentétes tevékenység.
Ilyennek minősül különösen: ha a tag
- az egyesület hírnevét rontja,
- a közgyűlés, illetve az elnökség határozatait nem hajtja végre, illetve azok végrehajtását gátolja,
- az egyesület programjának végrehajtását szándékosan megakadályozza,
- az egyesületnek szándékosan anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz,
- a közösség megosztására, a közös értékek lejáratására törekszik.
- a tagdíj felszólítás ellenére 6 hónapon belüli meg nem fizetése
- a tag személyében összeférhetetlenség állapítható meg
- a tag két egymást követő Közgyűlésről való igazolatlan távolléte esetén. Igazolatlan távollétnek minősül, ha a tag távollétét semmilyen formában az Elnök számára nem jelentette be a Közgyűlést megelőző 2 munkanappal, vagy a közgyűlést követő 8 napon belül a távolmaradást nem igazolta.
- a tag magatartása az Egyesület szellemiségéhez méltatlan magatartást tanúsít.
A TAGOK FŐBB JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
- Az Egyesület tagjának joga és kötelessége az Egyesület életében annak céljaival összhangban részt venni. Ennek keretében:
- aktív és passzív választójoggal rendelkezik
- az Elnök felhatalmazásával és tagtársai közreműködésével programokat szervezhet
- Az Egyesület tagja külföldi tevékenysége során különös figyelmet köteles fordítani az Egyesület jó hírének megőrzésére és erősítésére.
- Az Egyesület tagja jogosult:
- a. tisztségviselőket megválasztani, személyükre indítványt tenni
- az Egyesület és szervei munkájában részt venni
- az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni
- az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni.
- betekinteni az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba
Az egyesület iratainak őrzése az Egyesület székhelyén történik. A betekintés az elnökségi fogadóórák alatt, egy elnökségi tag jelenlétében történhet.
Az Egyesület nyilvánosan működik; szolgáltatásairól, programjairól, az Elnökség a hirdetőtáblára való kifüggesztéssel és az Egyesület honlapján is folyamatosan tájékoztatja a tagságot és a nyilvánosságot.
Az Egyesület honlapján a beszámolói közléseket is közzé kell tenni.
Az Egyesület tagja köteles:
- az Egyesület működését elősegíteni
- a Közgyűlésen részt venni
- a tagsági díjat megfizetni
- az Egyesületen kívüli személyekkel és szervezetekkel szemben az Egyesület érdekeit és jó hírét védeni.
AZ EGYESÜLET ALAPÍTÓI
Az alapító tagok névsorát az 1.sz. melléklet tartalmazza.
Az Egyesület tagnyilvántartást vezet a mindenkori tagságáról.
VII. AZ EGYESÜLET SZERVEI
- Közgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság
KÖZGYŰLÉS
- A Közgyűlés határozatai az Egyesület minden tagjára kötelezőek.
- A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.
- A Közgyűlés – amennyiben jelen Alapszabály másként nem rendelkezik – határozatait nyilvános szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
- A Közgyűlés évenként legalább kétszer az Elnökség által meghatározott időben és helyen ülésezik. A Közgyűlés ülése nyilvános.
- A Közgyűlést az elnökség döntésében meghatározott tisztségviselő, ennek hiányában az elnök a napirend közlésével – a 4. pont szerinti meghívóval – hívja össze.
- A Közgyűlés összehívását – a javasolt napirend közlésével – a Felügyelő Bizottság is kezdeményezheti az Elnökség felé. A 2. és 4. pontban foglaltak ez esetben is irányadók, azzal, hogy amennyiben az Elnökség 8 napon belül nem rendeli el a közgyűlés összehívását, az összehívásról a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik.
- A Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét legalább 5 nappal a Közgyűlés előtt a tagokkal írásban vagy más, elektronikus módon a meghívóban közölni kell. A meghívót az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.
Ha a kiközölt napirendi pontokon túl bármely tagnak napirendi javaslata van, ezt legkésőbb 2 nappal a közgyűlés előtt írásos formában közölnie kell az Elnökséggel. Az Elnökség ezt a napirendi pont javaslatot is a közgyűlés elé terjeszti, azonban a meghívóban meghirdetetteken kívüli, új napirendi pontokat tárgyalni csak abban az esetben lehet, ha a közgyűlésen minden tag jelen van, és a tárgyaláshoz hozzájárul. Ha az újonnan javasolt napirendi pontok nem tárgyalhatók, a közgyűlés arról szavazhat, hogy a napirendet a soron következő közgyűlés tárgyalja meg, vagy különösen indokolt esetben rendkívüli közgyűlés összehívásáról is határozhat.
- Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha ezt a tagok 30%-a az Elnökség felé írásban, a javasolt napirendi pontok közlésével indítványozza. A meghívókat az indítvány kézhezvételétől számított 14 napon belül, a 4. pontban foglaltak szerint ki kell küldeni. Ha az Elnökség a közgyűlést – a feltételek megléte ellenére – nem hívja össze, az összehívásra az indítványozók bármelyike jogosult.
- A Közgyűlést az elnök vezeti le. A tagság bármelyikének indítványára a tagság egyszerű szótöbbséges határozatával más levezető elnököt is választhat.
- A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. (ld. 15. pont)
- A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
- A Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik.
- Ha határozatképtelen a Közgyűlés, akkor a megismételt közgyűlés azonos napirend tárgyában határozatképes a jelenlévők arányától függetlenül, kivéve az Egyesület megszüntetéséről hozandó döntést. A tagot a határozatképtelenség jogkövetkezményéről, valamint a megismételt közgyűlés helyéről és idejéről az eredeti meghívóban tájékoztatni kell.
- A Közgyűlés csak a fentiek szerint összehívott ülésen hozhat határozatot.
- A Közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza meg. A Közgyűlés titkos szavazást rendel el Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása esetén, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) meghatározott egyéb esetekben.
- A tisztségviselők megválasztása előtt a Közgyűlés 3 tagú eseti jelölőbizottság felállítását határozhatja el. A jelölőbizottságot a Közgyűlés a jelenlévők közül egyszerű szótöbbséggel választja; a jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ. A jelöltek összeírásáról, ennek eredményéről az elnök tájékoztatja a Közgyűlést.
- A Közgyűlés jegyzőkönyveit a közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyvezető készíti el. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét; a határozatképességre vonatkozó adatokat; az elfogadott határozatok szövegét; a végrehajtás módját és határidejét; a leadott szavazatokat, olyan bontásban, amelyből megállapítható a döntést támogatók és az azt ellenzők száma és ha lehetséges, személye. Titkos szavazás esetén a szavazatokat a szavazatszámláló bizottság elnöke összegzi; ezt kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.
- A Közgyűlés jegyzőkönyvét az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és az erre a feladatra megválasztott két tag, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. Az Elnök gondoskodik arról, hogy a tagok igényük szerint a határozatokat írásban is megkapják.
A jegyzőkönyveket az Egyesület székhelyén kell őrizni. A jegyzőkönyvekbe a fogadó-órákon minden tag és kívülálló személy is betekinthet az Elnökség egy tagjának jelenlétében.
- A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó 2/3-os minősített többséget igénylő döntési jogkörei:
- a./ az évi költségvetés elfogadása
- b./ a tagdíj mértékének módosítása
- c./ a közhasznúsági jelentés, ill. az éves beszámoló elfogadása
- d./ az Elnökség évi beszámolójának elfogadása
- e./ az Egyesület fegyelmi szabályzatának elfogadása
- f./ döntés az Egyesület elnöke, az elnökségének tagjai, valamint a felügyelő bizottsága tagjainak megválasztása, illetve visszahívása tárgyában.
- g./ döntés mindazon az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal.
A beszámolói közléseket az Egyesület honlapjára is fel kell tenni.
- A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó 3/4-es többséget igénylő döntési jogkörei:
- a./ az Alapszabály megállapítása, módosítása
- b./ az Egyesület egyesülésének, szétválásának kimondása
- c./ az Egyesület működésének ideiglenes felfüggesztése vagy végleges megszüntetése.
ELNÖKSÉG
- Az Elnökség 5 tagból áll, amelyek a következők:
- Elnök
- Általános Alelnök
- Gazdasági Alelnök
- Társadalmi Alelnök
- Koordinációs Alelnök
- Az Elnökség tagjainak mandátuma két évre szól.
- Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik (rendes ülések).
- Az Elnökség rendes üléseit az Elnök hívja össze; a meghívót – a napirend közlésével – az ülés előtt legalább öt nappal kézbesíteni kell.
Ha ez az időpont legalább két elnökségi tagnak nem felel meg, az Elnök új időpontot tűz ki, amely az első időpontnál 15 napnál távolabbi nem lehet. A meghívót írásban vagy elektronikus úton kell az elnökségi tagoknak kiküldeni, és ugyanilyen módon tájékoztató jelleggel a tagoknak is meg kell küldeni. A nyilvánosságot az Egyesület hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a az Egyesület honlapján való közzététellel kell tájékoztatni. A meghívónak a napirendet is tartalmaznia kell.
- A rendes üléseket –ha erről az Elnök nem gondoskodik,- bármelyik két elnökségi tag összehívhatja.
- Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bármelyik egyesületi tag jelen lehet szavazati jog nélkül. Ha az egyesületnek önkormányzati képviselője van, ő az Elnökségi ülésekre állandó meghívást kap, önkormányzati tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik.
- Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha legalább 3 elnökségi tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
- Az ülésekre a Felügyelő Bizottság tagjait tanácskozási jogkörrel az Elnök köteles meghívni. A Felügyelő Bizottság tagjai az ülésen szavazati joggal nem rendelkeznek; a határozatképesség számításánál személyük nem vehető figyelembe.
- Az Elnökség a nyilvánosságot – kizárólag a személyiségi jogok és a személyes adatok védelme érdekében – a szükséges mértékig korlátozhatja. Ilyen esetben csak az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai lehetnek jelen.
- Az Elnökség ülésein az elnökségi tagok számára a részvétel kötelező. Ez alól indokolt esetben az Elnök adhat felmentést. Az ülést az Elnök vezeti.
- Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök ír meg. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelen,- ill. távollevők nevét, a határozatképesség megállapításával, a napirendet, a hozzászólások rövid tartalmát, valamint a határozatok szövegét a határozat mellett, illetve ellene szavazók nevének megjelölésével. Az Elnökség határozatait az Elnök az ülést követő 8 napon belül írásban közli az érintettekkel, és közzéteszi azokat az Egyesület honlapján. A tagsággal legközelebbi közgyűlésen is ismertetni kell a határozatokat.
Az elnökségi ülések jegyzőkönyveit – a nyilvánosság korlátozásával tartott ülések jegyzőkönyvei kivételével – az Egyesület székhelyén – az Elnökség egy tagjának jelenlétében – bárki megtekintheti.
- Az Elnökség döntési hatáskörébe tartozik:
- tagfelvételi kérelem elfogadása
- kizárási eljárás megindítása
- projektek indítása, projektvezetők kinevezése, működésük ellenőrzése
- pénzügyi beszámoló készíttetése, elfogadása és annak beterjesztése a Közgyűlés elé
- a Közgyűlés összehívása és napirendjének meghatározása
- beszámoló készítése a Közgyűlés elé terjesztés végett az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységről.
- Az Elnökség évente egyszer tevékenységéről beszámolót nyújt be a Közgyűléshez. A beszámolói közléseket az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.
Az Elnökség –egy-egy kijelölt tagjának részvételével – az Egyesület székhelyén minden hónap első és harmadik keddjén, délután 15 órától 18 óráig nyilvános fogadóórát tart. Minden érdeklődő tájékoztatást kaphat az Egyesület tevékenységéről, valamint a munkában és programokon való részvételi lehetőségekről, az Egyesület szolgáltatásairól, továbbá az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba is betekinthetnek.
- Az Elnökség tagja csak úgy adhat sajtónyilatkozatot, hogy ahhoz az Elnökség előzetes engedélyét megkapta.
- Az Elnökségi tagság megszűnik:
- lemondással
- a tag halálával
- Közgyűlés általi visszahívása esetén (ld. Közgyűlés döntési jogköre)
- Az Elnökségi tag visszahívható, ha:
- jogszabállyal vagy Alapszabállyal, valamint az Egyesület jogos érdekeivel ellentétes magatartást tanúsít,
- a közgyűlés vagy az Elnökség határozatát nem hajtja végre,
- az Elnökség üléseiről két egymást követő alkalommal indokolatlanul, bejelentés nélkül távol maradt,
- tagsági kötelezettségeinek nem tsz eleget.
Az Elnökség tagjainak névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.
- A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez a kizáró ok az Egyesület minden választott tisztségviselőjére vonatkozik.
- Az Elnök
Az Elnök áll az Egyesület élén. Ebből eredően joga és kötelessége- a.) a teljes Egyesületi munka összehangolása,
- b.) az Egyesület testületeinek irányítása, valamint az Egyesület napi feladatainak intézése a Közgyűlés és az Elnökség határozatai alapján,
- c.) önállóan képviselni az Egyesületet helyi, országos és nemzetközi fórumokon, valamint harmadik személyekkel szemben,
- d.) előkészíteni a Közgyűlést, előkészíteni és vezetni az Elnökség üléseit,
- e.) eleget tenni az alapszabályzat, a Közgyűlés és elnökségi határozatok rendelkezéseinek,
- f.) a bankszámla felett önállóan rendelkezni.
- Az Általános Alelnök
- a.) az Elnök teljes jogkörrel felruházott általános helyettese.
- b.) az Elnök akadályoztatása esetén vezeti az Egyesület munkáját és gyakorolja az Elnök jogköreit.
- c.) vezeti az Egyesület irodáját.
- d.) vezeti az Egyesület irattárát, jegyzőkönyveit, illetve levelezését
- e.) gondoskodni az ülések meghirdetéséről, a tagok tájékoztatásáról,
- A Gazdasági Alelnök
- a.) intézi az Egyesület pénzügyeit az elfogadott költségvetés alapján és a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatainak megfelelően.
- A Társadalmi Alelnök
- a.) eljár minden, az Egyesületet és más szervezeteket érintő ügyekben.
- b.) gondoskodik az Egyesület sajtó-kapcsolattartásáról.
- c.) adott esetekben az Elnökkel együtt képviseli az Egyesületet nemzetközi viszonylatban.
- Koordinációs Alelnök
- a.) gondoskodik az Elnökség munkamegosztásából fakadó egyeztetési mechanizmusok, közös munkák összehangolásáról.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
- A Felügyelő Bizottság 3 tagú.
- A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés nyílt szavazással választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjainak mandátuma két évre szól.
A tagok az első ülésükön maguk közül nyílt szavazással elnököt választanak, aki visszahívható.
- Tagjai csak Egyesületi tagok lehetnek.
- Nem lehet felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
– az Elnökség elnöke vagy tagja, vagy ezek hozzátartozója.
- A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, a tagok és tisztségviselők feladatainak ellátását. A Felügyelő Bizottság évente két rendes ülést tart, az elnökségi üléseket megelőzően 6-1 nappal. Ezen kívül szükség esetén – írásban, az ok megjelölésével – bármikor kérheti ülésének összehívását az Egyesület bármely tagja.
Az üléseket a Felügyelő Bizottság elnöke írásbeli meghívóval, a napirend közlésével hívja össze. A felügyelő Bizottság határozatképességéhez minden tagjának a jelenléte szükséges, a határozatokat a Felügyelő Bizottság egyszerű szótöbbséggel hozza.
- A Felügyelő Bizottság a felmerülő problémákat először az érintettekkel köteles megtárgyalni, őket a hibák kijavítására felhívni. Ennek sikertelensége esetén a problémákat a Közgyűlés elé terjeszti.
- Az Elnökség minden olyan határozatát, amelynek lényegi tartalma az Alapszabály valamely pontjába ütközne, köteles az Elnökség elé tárni, és módosítási javaslatát ahhoz csatolni.
- A felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
- A Felügyelő Bizottság kérésére az Egyesület minden tagja köteles a szükséges információkat, iratokat és adatokat a Felügyelő Bizottság rendelkezésére bocsátani.
- A Felügyelő Bizottság fegyelmi eljárást kezdeményezhet az Egyesületi tagokkal szemben.
- A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal részt vesznek az Elnökség ülésein.
A Felügyelő Bizottság tagjainak névsorát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
VIII. FEGYELMI ELJÁRÁS
- Az Egyesület tisztségviselői tisztségüket a tagok bizalmából viselik. Tevékenységük során ezt mindig kötelesek szem előtt tartani.
- Az Egyesület tisztségviselője ellen legalább az Egyesület tagjainak 1/3-a a Felügyelő Bizottság felé írásban fegyelmi eljárásra vonatkozó indítványt nyújthat be. Ezt az eljárás alá vont személlyel írásban közölni kell, aki erre a kézhezvételtől számított 15 napon belül előadhatja a védekezését.
- A Felügyelő Bizottság az indítvány és a védekezés alapján bizonyítást köteles lefolytatni és erről nyilvános jelentést készíteni.
- Amennyiben az eljárás során a Felügyelő Bizottság megállapítja a fegyelmi vétséget, az Elnökség felé a tisztségviselő visszahívására tesz javaslatot. A fegyelmi vétség megállapításáról legkésőbb a védekezésre nyitva álló határidő leteltét követő 10 napon belül dönteni kell.
- A Felügyelő Bizottság javaslatának tartalmaznia kell:
- az indítvány állításait
- az indítványt tevők névsorát
- a vizsgálat eredményeit az egyes állítások szerint
- a Felügyelő Bizottság javaslatát.
- az eljárás alá vont személynek a védekezési lehetőségre való figyelmeztetését
- az eljárás alá vont személy védekezését
- a Felügyelő Bizottság javaslatát.
A Felügyelő Bizottság elmarasztalást indítványoz, javaslatához minősített többségi (2/3) szavazat szükséges.
- Az Elnökség a Felügyelő Bizottság javaslatáról 10 napon belül határoz. Az elmarasztaló döntéshez minősített többségi (2/3) szavazat szükséges. A határozatot nyilvánosságra kell hozni, és az eljárás alá vont személlyel külön is közölni kell.
- Amennyiben az Elnökség a Felügyelő Bizottság javaslatát figyelembe véve elmarasztalja az eljárás alá vont személyt, ő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. Az ügyben való döntés végett a Közgyűlést a jogorvoslati kérelem kézhezvételét követően nyolc napon belül – a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra – össze kell hívnia az Elnökségnek. Az ügyben a Közgyűlés döntése végleges.
- Ha a határozat valamely tisztségviselő visszahívását tartalmazta, és ezt a Közgyűlés a fentiek szerint jóváhagyta, a jóváhagyást követő 30 napon belül a tisztségre a közgyűlés új tagot választ.
- Abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás felügyelő bizottsági taggal szemben folyik, akkor ő a döntéshozatalban természetszerűleg nem vehet részt.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az Egyesület feloszlásáról, illetve egyesüléséről a Közgyűlés határozatot hozhat. Az Egyesület megszűnésének megállapítása, illetve az Egyesület feloszlatása a Bíróság hatáskörébe tartozik.
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
AZ ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA
- Az Alapszabály módosítását az Elnökség vagy az Egyesület tagjainak 1/3-a javasolhatja írásban, a megváltoztatni kívánt pont, valamint a helyette javasolt szöveg pontos rögzítésével és a változtatás indoklásával.
- Az Alapszabály módosítására a határozatképes Közgyűlésen a tagok 2/3-nak “igen” szavazata szükséges.
AZ EGYESÜLETI SZERVEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
- Az Elnök, az Elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottság elnöke és a Bizottság tagjai vezető tisztségviselők. Az Egyesületben vezető tisztségviselő olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki büntetlen előéletű.
XII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
- Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, adományokból és az Egyesület által céljai megvalósítása érdekében végzett üzleti tevékenységéből képződik. A tagdíjakat a közgyűlés évente állapítja meg, és határozatban rögzíti. Az üzleti tevékenységből származó bevételek az Egyesületi célok megvalósítása végett 100 %-ban az Egyesületi tevékenységbe visszaforgatandóak, az Egyesület profitot nem termel.
- A felajánlások elfogadásáról az Elnökség határoz.
XIII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE ÉS JEGYZÉSE
Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli a harmadik személyek, hatóságok, bíróságok, más állami és önkormányzati szervek előtt. Képviseleti jogát eseti jelleggel vagy konkrét ügyekben átruházhatja az egyik elnökségi tagra.
XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2020. július 23.
Deutsch László
elnök
Záradék:
Alulírott, mint az Egyesület jogi képviselője, jelen okirat záradékolásával kijelentem és igazolom, hogy a jelen Alapszabály szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának
Budapest, 2020. július 23.